2022.08.21.

Ezeréves temető megmentésében segítettek a múzeum munkatársai

A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) 2021-ben csatlakozott a Magyar Nemzeti Múzeum Közösségi Régészeti Programjához. Ennek keretében 2021-ben a Kisbárkány melletti 10-11. századi pusztuló temető leletmentő ásatásában vett részt az MTM, 2022. augusztus 1-14. között pedig a Nógrád megyei Alsótold településen folytatott ásatáson vállalta az embertani leletekkel kapcsolatos munkák irányítását.
2022.08.20.

3D szkennerekkel ősi állatok nyomában

Talán nincs olyan őslénytan iránt érdeklődő személy, aki ne hallott volna az ipolytarnóci lábnyomos lelőhelyről, ahol több mint 17 millió évvel ezelőtt élt állatok hátrahagyott nyomait konzerválta egy vulkánkitörésből származó hamufelhő. A 2000-nél is több lábnyomból álló leletegyüttes kutatása több mint 120 éves múltra tekint vissza, mely időszak során több tucat tudományos publikáció íródott, hozzájárulva e különleges lelőhely megismeréséhez.
2022.08.19.

Magyar Törzsi Gyűlés

Az idei évben új, nagyszabású kiállításokat tekinthettek meg a látogatók 2022. augusztus 12-étől 14-éig a VII. Kurultaj — Magyar Törzsi Gyűlésen, Bugacon. A rendezvényen a világ legnagyobb szétszedhető jurtájában, az ”Atilla Sátrában” kerül bemutatásra a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar-Turán Alapítvány által közösen létrehozott „A hunok hagyatéka és Árpád népe” című nagyszabású régészeti-antropológiai kiállítás.
2022.01.07.

Egy kis hazai: borostyánkincs és ősi ízeltlábúak a Bakony széléről

Nemrég két kis borostyánkő-darab került beleltározásra a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytani gyűjteményének egyik típusszekrényében. Maguk a példányok első ránézésre szinte jellegtelenek, nagyon sötét, feketés-vörös borostyándarabok, egyikük még a legerősebb átvilágító fényforrással is legfeljebb csak az elvékonyodó peremein enged át magán valamicske fényt. A másik borostyándarab apró, körvonala mentén szabálytalan, összességében véve egy nagyobbacska zsemlemorzsára emlékeztet. Az avatatlan szem számára nem tűnnek nagyszabású tudományos felfedezésnek. Márpedig, ha valami a MTM őslénytani gyűjteményének úgynevezett típusszekrényeinek egyikébe kerül, az azt jelenti, hogy valami újat tartogat a tudomány számára.
2020.04.29.

Trianon 100 – Herkulesfürdői gyűjtőutak Trianon előtt és után

Állattani szempontból a Kárpát-medence egyik leghíresebb, legismertebb és legjobban feltárt területe Herkulesfürdő. Valóságos búcsújáróhelye volt 1920 előtt a zoológusoknak. Hosszú csend következett később, de a hely egyáltalán nem merült feledésbe.
2019.10.25.

Az elpusztult disszertáció és a halottnak hitt bronzszobor története

Október 21-én múzeumunk adott otthont a Magyarhoni Földtani Társulat Tudománytörténeti és Ásványtan-Geokémiai szakosztályai előadóülésének, és ebből az alkalomból hivatalosan is átadtuk az idén felújított „Memento 1956” emlékvitrint. Az ülést Kecskeméti Tibor személyes visszaemlékezése nyitotta meg. Múzeumunk Őslénytani és Földtani Tárának nyugalmazott munkatársa, címzetes főigazgató-helyettes, pályakezdő muzeológusként élte át a forradalom napjait.
2019.08.05.

Megjelent a Darazsak – Gesta Hymenopterorum c. könyv

A múzeumban évek óta szembesülünk azzal, hogy rengeteg tévhit és eltúlzott félelem él az emberekben a darazsakkal kapcsolatban. Ezért fogant meg a gondolat a múzeum darázsszakértője, Vas Zoltán fejében, hogy itt az ideje az alapos tisztázásnak: legyen végre reális a darazsakról kialakított kép, legyen felismerhető a téves információ, ne féljünk indokolatlanul! A legjobb fórum erre pedig még mindig – a könyv.
2019.05.08.

Képes darázshatározó

Melegszik az idő, építkeznek és petét raknak a társas darazsak. Napról napra egyre több darázslárva zárja le selyemmel a lakhelyéül szolgáló, mostanra alaposan "kihízott" sejtet, hogy a teljes átalakulás után erőtől duzzadó dolgozóként járjon-keljen kertjeinkben fészekhez való alapanyag, táplálék és folyadék után kutatva.
2018.10.01.

„Miért csak engem csíp az ágyi poloska?”

Viszonylag gyakran fordul elő, hogy az ágyi poloskával fertőzött lakásban, illetve lakószobában élők közül egyeseket mintha elkerülnék ezek a rendkívül kellemetlen élősködők. Ilyen esetekben az ágyi poloska vérszívását elszenvedő lakótársakban teljesen érthető módon merül fel a következő kérdés. "Mit tehetek annak érdekében, hogy lakótársamhoz hasonlóan engem is elkerüljenek az ágyi poloskák?"
2018.08.29.

Az Árpád-ház eredete – III. Béla király csontjainak tanúsága

A magyar királyok, királynők, főemberek és családtagjaik legfontosabb temetkezési helye évszázadokig a székesfehérvári királyi bazilika volt, amelynek szervezett kirablása 1543-ban, a város török megszállásával kezdődött el. A mintegy másfél évszázados török hódoltság alatt az épület romba dőlt, kőanyagát fehérvári építkezéseken használták fel. 1848. december 5-én földmunkák során két, vörösmészkő lapokból összeállított sírkamrára bukkantak, amelyekben III. Béla király és első felesége, Anna királynő csontváza nyugodott. Ma a Budavári Nagyboldogasszony templomban találhatók maradványaik, amelyek az egyetlen hiteles képviselői az egykori Árpád-háznak.
Az Árpád-ház eredete – III. Béla király csontjainak tanúsága
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élményének fokozása érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Bővebben