A múzeumi óra során fény derül a következő kérdésekre: Élnek-e halóriások a Dunában? Mi a vizafogó és a kaviár? Melyik hal a Balatoni halászok „látott hala”? Hány bajuszszála van a harcsáknak? Mi a különbség a tavirózsa és a tündérrózsa között? Kire veszélyes a gyilkos csomorika? A diákok „megtapasztalhatják”, hogy milyen a csuka harapása és mire való a leső harcsa gerebenfogazata. Megismerkedhetnek a kanalas gémmel, a bölömbikával és végre megtudhatják, honnan ered a kárókatona neve. Kiderül, milyen madár látható az ötforintoson, farkas-e a nádi farkas, mért vörös a hód metszőfoga, és miért jó az unkának, hogy foltos a hasa. Kézbe foghatnak hal-, hüllő- és madárpreparátumokat, s ezen keresztül megismerhetik testfelépítésüket. Ízelítőt kapnak, milyen is volt a hajdani „vadvízország”, amelyről oly sok európai utazó írt hazánkkal kapcsolatban. Megismerhetik a hazai vizes élőhelyek típusait, jellegzetességeit. Célunk, hogy a foglalkozás eredményeképpen mindenki érzékelje, mennyire fontos az édesvizek és a vizes élőhelyek védelme, megőrzése.
